Úton az őszben

Ma ismét megéltem azt a pillanatot, mikor az ember ráébred arra, hogy mennyire parányi kis porszem e csodás világhoz képest. Álltam a Királyhágón és próbáltam magamba szívni a látványt. Fantasztikus az ősz a hegyekben... különösen ha az ember elé efféle panoráma tárul. Ezt szinte lehetetlen megörökíteni. Próbáltam pár fotót készíteni... ekkor jöttem rá ismét, hogy mennyire aprók vagyunk mi a természet szépségéhez képest.  Szeretném megosztani veletek az élményt, de a fényképek csak szűköcske szeletei a valóságnak...










Saját fotók...

Megjegyzések

  1. Csillagosi..a tegnap én is ott voltam.a Királyhágón....NEM LEHET LEFOTÓZNI!ott bennt dobban a sziv...gyorsul a pulzus..jobban ver a sziv...csak sóhajtozni lehet..és ilyen csodaszép szinek nincsenek sehol a világon...csak oktober végén..november elején...aztán minden lehull,elmulik..és beköszönt a nagy pelyheivel a tél...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések