Megkésett őszi betakarítás

Tegnap végre volt egy kis időnk és ki tudtunk menni a gyümölcsöskertbe. Szegény kerten meglátszik, hogy csak néha jutunk ki... még szüretelni sem tudtunk idén. Még így is többet adott, mint amire számítottunk, akadt pár szem alma, körte, dió és még egy kis csicsókát is ástunk... de a legtöbbet azzal adta, hogy egy szép délutánt tölthetett benne a család. 

Ti ismeritek ezt a fajta "kormos" körtét? Ilyenkor kell leszedni, de még elég kemény, csak télire érik be igazán a ládában, az íze viszont nagyon jó.

A szőlőt már megcsípte a fagy, de csemegézni így is jó róla... sőt, én így még jobban szeretem. Hát még préselve... :)

A diófa is elengedte már a levelét, csak a borostán öleli szorosan...

A csicsókát sem hagyom ki a bemutatásból. Ismeritek-e annak hasznosságát? Én gyerekkoromba sokat ettem, csak úgy ahogyan a földből kiástuk, frissen megmosva. A disznók is nagyon szeretik, olyan egészségesek tőle, hogy az csuda! Csak úgy habzsolják befelé! :) Pár éve azonban mi is újra fogyasztjuk (ha már a disznóknál is bevált :)), immár leveseket, köreteket készítve belőle. 

 

Jó lenne jövőre újra többet foglalkozni a kerttel, régen itt voltak a feleségem virágágyásai is... de sokat jártunk ki! Már tavasszal megkezdődött a nárciszok, jácintok, tulipánok árja, aztán a nőszirmok, bazsarózsák, később a liliomok... De az élet mindig új helyzeteket hoz és le kell mondanunk néhány dologról, hogy valami új születhessen. Az az új viszont fantasztikus lesz... ahogy már sugalltam korábban is. No, majd tavasszal...