2011. november 9., szerda

Háziállatokról gyerekeknek - A gidrán

Ha meghalljuk e szót állatszeretet, sokunknak azonnal a kutya és a ló jut eszébe. Mindkét állat különösen közel áll az emberhez, sokszor közelebb mint sok már ember. A magyarságnak mindig is különös kapcsolata volt a lóval...

A nyolc magyar tenyésztésű lófajta közül, először a gidránról, a legveszélyeztetettebb fajtáról olvashattok. Az ezredfordulón az országban alig 140 tenyészkanca élt, míg pl. a hasonló hasznosítású (díjugratás és military) holland sportló állomány közel 20 000 tenyészkancát tart számon. 


A gidránok jellegzetes színe után mondják, hogy „minden gidrán sárga, de nem minden sárga gidrán”. 


A kanca, azaz anyaállat 11 hónap vemhesség után hozza világra kicsinyét, a csikót, mely lehet kanca vagy mén csikó. Ezt a megnevezést 4 éves koráig viseli. Azon szerencsés helyzetben van a kiscsikó, hogy fél éves koráig anyatejhez juthat. Leválasztása után takarmányt, szénát fogyaszt. 



Az apaállat a mén (csődör), de a tenyésztésre nem alkalmas hím állatokat egyéves kor után ivartalanítják, ezek neve herélt (paripa). A műtéti beavatkozás a könnyebb kezelhetőség miatt szükséges, közülük kerülnek ki a legjobb hátas és kocsilovak. 



A gidrán tenyésztésénél azonos súllyal figyelnek fogatolhatóságra és a lovagolhatóságra. Különösen alkalmas katonai lovaglásra (military), ahol nehéz terepviszonyok között, rögzített akadályok fölött folyik a küzdelem. Előnyt jelent e versenyben származása, hiszen egykoron huszártisztek lovának tenyésztették ki.



A későbbiekben olvashattok majd a többi magyar tenyésztésű lófajtáról is, valamit számtalan érdekességet is találhattok...



8 megjegyzés:

  1. Egyszer lovagoltam már én is.Na megért egy misét.
    Olyan közepes ló volta Dezső.90kg-ig lehetett terhelni,na én pont annyi voltam.Kifizette a férjem a 20 percet,én gondoltam majd valamit sámlit tesznek mellé,hogy fel tudjak pattanni,de nem.Mondja a kezelő tegyem a lábam a kengyelbe v.mibe lendítsem a lábam hátra,majd át a lovon.Félve kérdeztem előre felé nem lehet mert talán úgy jobban menne.Erre ő -nem jó mert fejbe rúgom a lovat.Lényeg valahogy feltömködött a lóra,abban a pillanatban összetört egy álmom.Mármint lobogó hajjal lovagolok a mezőn.Nagyon keskeny és kényelmetlen volt szegény állat.Mindig úgy éreztem,hogy ledőlök róla.Kintről kiabálták -szorítsd a térdeddel,na más nem is hiányzott volna Dezsőnek.Tíz percig ügettem körbe-körbe,de a vége felé már a lábammal hajtottam.Na ennyi nekem elég volt.Be vezettük szegény párát az istállóba,levették a nyerget,
    és mintha nyakon öntötték volna egy csomó izzadság zuhant le róla.Még két napig voltunk Szirákon,de Dezsőt nem láttam többé.
    Bocsi,hogy ezt megosztottam Veletek,de életre szóló kaland volt.

    VálaszTörlés
  2. Itt van a kulcs: "életre szóló kaland volt". Dezső minden bizonnyal túl élte a kalandot és ha tudná, hogy már országosan is ismert ló lett, bizonyára örülne. :) Nem kezdek itt a lovaglás hatásainak méltatásába, véget nem érő téma lenne. Bizonyára tudjátok, hogy a fogyatékos gyerekek számára is tartanak lovas terápiát... nem véletlenül.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jót mulattam ezen..hangosan kacagtam..mivel leánykoromban nekem is volt egy hasonló kalandom..Ezt a lovazást szerintem már fiatal korban kell elkezdeni..na én akkor ráültem..mentem kicsit egy nagy deres ló volt..szőrén... csak...Nekem is elég volt!Elvarázsoltam biciklivé:)De ..amúgy..kedvenc állatom..és a kutya,...IMÁDOM!..

    VálaszTörlés
  4. Szerintem a lovaglást, nem úgy kell kezdeni hogy ráűlök a lóra, hanem meg kell ismerkedni előszőr a lóval, megszagol minket megnéz minket hisz egy élőlény, érzelmekkel, ismerettel. Nekem van egy pónim egy csíkom és egy szamaram. De sose ültetek fel senkit úgy hogy előtte nem ismertetem meg vele a lovaglást, a lovat. Nem vagyok szakképzett lovász, csak egy anya, gyermek és állatszerető. Viola

    VálaszTörlés
  5. Én gyermekként ismerkedtem meg evvel a csodálatos állattal! A nagybátyám szódás volt és neki volt a Tündér nevű lova. Kis gyerekként, már 6 évesen segítettünk neki "szódázni" a bátyámmal. A "szódázás" azt jelenti, hogy a lovaskocsival kihordott szódát beviszed a házakhoz, ahol kicseréled az üres üvegekre. Ehhez hozzá tartozott a reggeli csutakolás, itatás, és befogás. Később már elengedett a nagybátyám bennünket egyedül is. Ilyenkor persze felültünk a Tündér hátára és valamennyit lovagoltunk szőrén. Egy életre szóló élmény volt.Közép iskolásként még vissza segítettem a nagybátyámnak, de már egy másik lova volt. Gidrán volt és a neve is Gidrán volt. Lovagolni már nem volt módom, mert csak reggelente csutakoltam, meg a szódás kocsit pakoltam meg mert az öreg már nem bírta. De csodálatos volt így is minden reggel a lónak a nyerítve köszönését hallani amikor meglátott az istálló ajtóban. Sajnos később nem volt rá lehetőségem, hogy megtanuljak lovagolni, de az állat szeretete egy életre megmaradt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gazdag az, kinek ilyen élmények jutottak!

      Törlés
  6. Határőrség, '88.
    Mi a végeláthatatlan csutakolással kezdtük. Napokig csak kerülgethettük őket. Majd szerszámozás, anatómia, vezetés, futás mellette – még jó, hogy nem kellett hátunkra venni...
    Vili bá tanítása: „a laó testi ereje a rúgásba realizálaódik”. Egyik sem rúgott szerencsére, de az enyém harapós volt. Ha óvatlan voltam, megcsípett. És kicsit idegbajos. Igazából szerencsém volt vele, mert váltva lovagoltuk a lovakat, de az "enyém" 2 komámat ledobta, illetve állandóan kitört, így senki nem akart leváltani.:) Pár nap után talán én lovagoltam legjobban.:) Összeszoktunk. Majd összehaverkodtunk.
    Egy hét után már nem csípkedett. Megéreztem, mikor akar kitörni, így időben megfékeztem.
    Mindig én voltam az utolsó, aki az ápolás után vacsorázni ment. Szerette, ha babráltam rajta. Az én lovam volt. Tiszteltük egymást. Ő azért, mert megültem, én azért, mert fáradhatatlan volt – és senkivel nem kellett osztoznom rajta.
    Aztán elkerültem onnan, egy ideig kérdezősködtem, mi van vele, szerintem kivitték csapatokhoz, aztán elsodródtunk véglegesen.
    Zorró.
    Jó barátom volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hm. Elhiszem, s ezeket a barátságok örökre az ember részei maradnak.

      Törlés