Faházak melegsége
Miskolcon lehullott az első hó. Hát megérkezett. Furcsa, de nekem a hóról és a télről a melegség jut eszembe. Az a melegség, amit a mai világban talán ekkor érzünk a leginkább... az otthon melege, a család melege. Nincs ilyenkor jobb hely egy faháznál vagy egy hatalmas kőből rakott kandallónál, sárral tapasztott kemencénél... a ropogó tűz hangulata szeretettel tölti meg az otthonokat. Erről a melegségről fognak szólni az elkövetkező hónapok itt a blogon. Nem, nem ugrunk fejest a hókupacokba, csak hagyjuk, hogy szépen lassan beborítsa a faluhelyet is a hófehér lepel. Egy olyan képsorral kezdjük meg a felkészülést erre szép időszakra, amely megnyugtatja a hétköznapoktól zaklatott lelkünket, melynek tisztasága jólesik szemeinknek, mely melegséggel tölt el...
 |
| Képek forrása |
Csodálatos hetek előtt állunk, remélem lesz alkalmam még szebbé tenni mindennapjaitokat!
Számomra a gyertyák, mécsesek, illatok ez is melegség. Észre is vettem magamon a szoba tele lett velük.
VálaszTörlésMég meg sem néztem jóformán...(hát sajnos megint fájni fog a szivem.)..tudod miért..mert imádom a faházakat..az ILYENEKET!..telitalálat!..
VálaszTörlésFinom nagyon, szeretem!!! A telet, a melegséget, illatokat, mind amiről írsz. Ma be is fűtöm a kemencét :))
VálaszTörlésMarta, akkor ez is a te évszakod lesz! :) Na meg margoo-é is! :) Hölgyöngyöt sem hagyom ki, sőt... :) Egyébként ahonnan a képek származnak, ott már az ősz közepén előkerülnek a gyertyák, mécsesek és minden este ott égnek az ablakokban, asztalokon...
VálaszTörlés