Blog kalendárium - Márton napja

Ma november 11-e, Márton napja van. Az egyike azon régi jeles napjainknak, mely ma is virágzik. Országszerte programok, rendezvények várják a látogatókat... hiszen a piac is ezt akarja. Ha kisasszony napján régen bablevest ettek volna, ma országos ünnep lenne... éttermek százainak hagyományőrző estjeivel. Bizonyára több helyütt elmondják az e napon szokásos hiedelmeket, melyek jóval gazdagabbak a "libaevésnél". 

"Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. 

Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották.

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

„A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg."

E nap a gazdasági év mitikus cselekedeteiben is fontos szereppel bír. Ebben a téli passzív időszakban "már csak" annyit tehettek az emberek, hogy a hiedelemvilághoz fordultak az eredményes gazdálkodás elősegítésére...

"Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.

Kép forrása

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap.A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel."

Forrás

A magam részéről a család ünnepének tartom e napot, ahol az együttlét és a jókedv a legfontosabb. A kemencében sütjük meg a libát, hiszen a kemence egyben az összetartozás szimbóluma is. Az esti hűvösödő szürkületben körbeüljük a padkát, nekivetjük hátunkat a kemence oldalának s ottan borozgatunk, beszélgetünk. Ezt a közelséget családon belül is ritkán érezni... feljönnek ilyenkor a régi emlékek, az öregek meséi, anekdotái, nótái. Családként és emberekként is erősebbek leszünk ekkor...  

Saját fotó...

Ha a hagyomány gasztronómiai érdekességeire is kíváncsiak vagytok, ismét jó szível ajánlom kedvenc gasztroblogomat (több ennél),  a Csombor blogot!