Aquaponia - az egyszerű út és mellékhatásai

Na végre! - gondoltam magamban, mikor megláttam az alábbi videót. Valami elindult! Valami, aminek sok oka kellett hogy legyen. Az egyik, talán legfőbb ok a jelenlegi gazdasági helyzet, a többi közt pedig ott az "egészséges életmód" éppen divatos volta, az élelmiszeripar megingásai, a kőolaj - és energiaválság stb. Ezek és még sok más is kellett ahhoz, hogy az emberek AKARJANAK VÁLTOZTATNI helyzetükön. Az ember csodákra képes, de csak akkor, ha akarja azt a csodát. Vannak, akik akarják. Nézzétek meg a kisfilmet: 

Ha szeretnétek többet olvasni erről a rendszerről akkor megtehetitek itt és itt . A készítésről láthattok képeket itt és itt. 

Mi a legfőbb üzenete a filmnek? Igen, az ember képes arra, hogy megtermelje a számára fontos szükségleteket, sőt mi több, az ember - gondolkodó lény lévén -, képes a lehető legracionálisabban megtenni ezt. Ha nem mástól vár választ, akkor meg tudja találni a számára legjobb (értsd: leggazdaságosabb, energia- és időtakarékos) megoldást arra, hogy ne kelljen a "rendszertől" függenie. Bizony, képesek vagyunk rá, csak a "rendszernek" (de nevezhetném kultúrának is) előregyártott válaszai vannak, ezért ha föltesszük magunknak a kérdést, "vajon jó ez így... nem lehetne másképpen is élni?" - akkor válaszol helyettünk félelmeink, aggályaink formájában, melyek végül felülkerekednek az egyébként racionális kérdéseinken.  De vissza a videóhoz.

Mára szinte mozgalom nőtt a film köré. A facebookon erős közösség toborozódik (lásd itt.) Az országos sajtó agrárforradalomról beszél (lásd holnap, 2012. jan. 20-án Magyar Nemzet cikk). Valóban az lenne?

A filmben látott rendszer, így ebben a formában összerakva egyedi. Olyan termelési módszereket egyesít magában, melyeket már jó ideje alkalmaznak a mezőgazdaságban és az építészetben. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni eredményességét és véleményt formálhassunk róla, először a célt kell megnéznünk, amiért érdemes egy ilyen rendszert felépíteni. Mik a célok? 1. termeljünk magunknak zöldséget és húst; 2. gazdaságosan tegyük ezt; 3. ne kelljen a nagyáruházak egészségtelen, külföldi termékeit vásárolni.

Azt hiszem teljes vállszélességgel ezek mögé a célok mögé tudok állni! Igen, ezek egy ésszerű, mondhatni normális világ céljai. De megfelel-e az aquapónia efféle rendszere ezeknek a céloknak. Nem leszek népszerű a következő sorok miatt, de nem is ez a célom. 1. Ebben a rendszerben kétségkívül meg tudjuk termelni  magunknak a zöldség és hússzükségletünk egy (talán nagy) részét. 2. Idő és energiatakarékosan tesszük mindezt. 3. Sajnos ezt a termelési rendszert pont a gazdasági haszon növelése hozta létre, és a nyugati kultúrákban nagyüzemi szinten művelik. Nem, nem pont ugyanígy, de az elv és a végtermék minősége ugyanez. Az efféle intenzív termeléssel előállított élelmiszerek minősége pontosan megegyezik a nagyáruházakban kapható élelmiszerekével. Éppen csak a szállítási idő és mód negatívumai csökkennek le. 

Éppen olyan ez, mint pl. az intenzív baromfitartás. Biztosan láttatok már képeket a zárt aklokban, vitaminokon és mesterséges fehérjéken nevelt tyúkokról vagy egyéb baromfiról. Az elv ugyanez. Ez esetben már a haltáp minősége is döntő. A bükki hegyi patakokban rovarokra vadászó pisztráng húsa vajon mennyire hasonlít egy zárt kádban mesterséges tápokon nevelt haléhoz? - hogy csak egyetlen dimenziót, a táplálkozást nézzük, és ne foglalkozzunk a vízminőséggel és az állatok "lelkivilágával" (mert ilyen is van). De nézzük a növényeket. A halürülékkel szennyezett víz szinte csak vitaminokat és a növények számára fontos ásványi anyagokat tartalmaz (nitrogén, kálium, stb.). Csakhogy ez éppen olyan, mint az a tyúk, melyet csupa növekedést serkentő vitaminnal pumpálnak hatalmasra, olyannyira, hogy csontjai már nem bírják a terhelést és álltó helyükben eltörnek. Itt a növények kavicsban és nem talajban, termőföldben élnek. Csak vitamint (növekedésserkentőt) kapnak percről-percre... pontosan úgy, ahogyan a külföldi (pl. holland) nagyüzemekben. Nem kell műtrágyázni, mivel szinte ugyanazt a "hatóanyagot" kapják, csak más formában.

Sokan panaszkodnak, hogy már nincs olyan ízük a bolti zöldségéknek, gyümölcsöknek, mint régen. Vajon miért? A választ már kitalálhatjátok. A kívülről gyönyörű, hatalmas zöldség egy természetellenes növekedés eredménye... termőföld nélkül.  Még falvak között is különbség van a földben termelt növények íze között, az egyik ilyen - a másik olyan, de mindkettő egészségesebb, mint az aquapóniában előállított. 

Ami a pisztrángokat illeti, az intenzív haltenyésztésről is lehetne beszélni, már hazai példák is vannak. Láttatok mostanában nagyáruházban Pangasius halfilét? Olcsó, igaz? Intenzíven tenyésztik, zsúfolásig terhelt tavakban, melyeken emellett sulyom és egyéb "különleges minőségű" (és árú) növényi termékeket termelnek.

Mit akarok mondani ezzel? Nem mondom, hogy rossz ez a rendszer! Van, ahol ez az egyetlen módja annak, hogy ne legyünk teljesen kiszolgáltatva a piaci versengésnek. Nézzétek csak:

Igen, panelházakban ragyogóan működhet! Még a buktatók ellenére is egészségesebb zöldségeket állíthatunk elő magunknak, mintha az áruházakból vennénk, ahol már megannyi óra és kilométer eltelt a betakarítás és a felhasználás között... az áruházak anyagi hasznáról ne is beszéljünk. Ez a pénz a ti zsebetekben is maradhat. De kertes házban ne így termeljetek. Vannak erre más, szintén energia- és időtakarékos módszerek is, ha követitek a blogot, erről is olvashattok majd.

Bejegyzésem célja csupán annyi volt, hogy több oldalról is láthassátok a rendszer előnyeit és hátrányait. Sem rábeszélni, sem lebeszélni nem szeretnék senkit, csupán annyit kérek, fenntartással kezeljük az agrárforradalom szót. A mai világban a közel nyolcvan éves nagymamám kertjében sokkal jobb minőségű élelmiszer terem, mint a piacon megforduló élelmiszerek 99,9%-a, mégsem nevezem agrárforradalmárnak, csupán nagymamának...