2012. január 19., csütörtök

Aquaponia - az egyszerű út és mellékhatásai

Na végre! - gondoltam magamban, mikor megláttam az alábbi videót. Valami elindult! Valami, aminek sok oka kellett hogy legyen. Az egyik, talán legfőbb ok a jelenlegi gazdasági helyzet, a többi közt pedig ott az "egészséges életmód" éppen divatos volta, az élelmiszeripar megingásai, a kőolaj - és energiaválság stb. Ezek és még sok más is kellett ahhoz, hogy az emberek AKARJANAK VÁLTOZTATNI helyzetükön. Az ember csodákra képes, de csak akkor, ha akarja azt a csodát. Vannak, akik akarják. Nézzétek meg a kisfilmet: 


Ha szeretnétek többet olvasni erről a rendszerről akkor megtehetitek itt és itt . A készítésről láthattok képeket itt és itt

Mi a legfőbb üzenete a filmnek? Igen, az ember képes arra, hogy megtermelje a számára fontos szükségleteket, sőt mi több, az ember - gondolkodó lény lévén -, képes a lehető legracionálisabban megtenni ezt. Ha nem mástól vár választ, akkor meg tudja találni a számára legjobb (értsd: leggazdaságosabb, energia- és időtakarékos) megoldást arra, hogy ne kelljen a "rendszertől" függenie. Bizony, képesek vagyunk rá, csak a "rendszernek" (de nevezhetném kultúrának is) előregyártott válaszai vannak, ezért ha föltesszük magunknak a kérdést, "vajon jó ez így... nem lehetne másképpen is élni?" - akkor válaszol helyettünk félelmeink, aggályaink formájában, melyek végül felülkerekednek az egyébként racionális kérdéseinken.  De vissza a videóhoz.

Mára szinte mozgalom nőtt a film köré. A facebookon erős közösség toborozódik (lásd itt.) Az országos sajtó agrárforradalomról beszél (lásd holnap, 2012. jan. 20-án Magyar Nemzet cikk). Valóban az lenne?

A filmben látott rendszer, így ebben a formában összerakva egyedi. Olyan termelési módszereket egyesít magában, melyeket már jó ideje alkalmaznak a mezőgazdaságban és az építészetben. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni eredményességét és véleményt formálhassunk róla, először a célt kell megnéznünk, amiért érdemes egy ilyen rendszert felépíteni. Mik a célok? 1. termeljünk magunknak zöldséget és húst; 2. gazdaságosan tegyük ezt; 3. ne kelljen a nagyáruházak egészségtelen, külföldi termékeit vásárolni.

Azt hiszem teljes vállszélességgel ezek mögé a célok mögé tudok állni! Igen, ezek egy ésszerű, mondhatni normális világ céljai. De megfelel-e az aquapónia efféle rendszere ezeknek a céloknak. Nem leszek népszerű a következő sorok miatt, de nem is ez a célom. 1. Ebben a rendszerben kétségkívül meg tudjuk termelni  magunknak a zöldség és hússzükségletünk egy (talán nagy) részét. 2. Idő és energiatakarékosan tesszük mindezt. 3. Sajnos ezt a termelési rendszert pont a gazdasági haszon növelése hozta létre, és a nyugati kultúrákban nagyüzemi szinten művelik. Nem, nem pont ugyanígy, de az elv és a végtermék minősége ugyanez. Az efféle intenzív termeléssel előállított élelmiszerek minősége pontosan megegyezik a nagyáruházakban kapható élelmiszerekével. Éppen csak a szállítási idő és mód negatívumai csökkennek le. 

Éppen olyan ez, mint pl. az intenzív baromfitartás. Biztosan láttatok már képeket a zárt aklokban, vitaminokon és mesterséges fehérjéken nevelt tyúkokról vagy egyéb baromfiról. Az elv ugyanez. Ez esetben már a haltáp minősége is döntő. A bükki hegyi patakokban rovarokra vadászó pisztráng húsa vajon mennyire hasonlít egy zárt kádban mesterséges tápokon nevelt haléhoz? - hogy csak egyetlen dimenziót, a táplálkozást nézzük, és ne foglalkozzunk a vízminőséggel és az állatok "lelkivilágával" (mert ilyen is van). De nézzük a növényeket. A halürülékkel szennyezett víz szinte csak vitaminokat és a növények számára fontos ásványi anyagokat tartalmaz (nitrogén, kálium, stb.). Csakhogy ez éppen olyan, mint az a tyúk, melyet csupa növekedést serkentő vitaminnal pumpálnak hatalmasra, olyannyira, hogy csontjai már nem bírják a terhelést és álltó helyükben eltörnek. Itt a növények kavicsban és nem talajban, termőföldben élnek. Csak vitamint (növekedésserkentőt) kapnak percről-percre... pontosan úgy, ahogyan a külföldi (pl. holland) nagyüzemekben. Nem kell műtrágyázni, mivel szinte ugyanazt a "hatóanyagot" kapják, csak más formában.

Sokan panaszkodnak, hogy már nincs olyan ízük a bolti zöldségéknek, gyümölcsöknek, mint régen. Vajon miért? A választ már kitalálhatjátok. A kívülről gyönyörű, hatalmas zöldség egy természetellenes növekedés eredménye... termőföld nélkül.  Még falvak között is különbség van a földben termelt növények íze között, az egyik ilyen - a másik olyan, de mindkettő egészségesebb, mint az aquapóniában előállított. 

Ami a pisztrángokat illeti, az intenzív haltenyésztésről is lehetne beszélni, már hazai példák is vannak. Láttatok mostanában nagyáruházban Pangasius halfilét? Olcsó, igaz? Intenzíven tenyésztik, zsúfolásig terhelt tavakban, melyeken emellett sulyom és egyéb "különleges minőségű" (és árú) növényi termékeket termelnek.

Mit akarok mondani ezzel? Nem mondom, hogy rossz ez a rendszer! Van, ahol ez az egyetlen módja annak, hogy ne legyünk teljesen kiszolgáltatva a piaci versengésnek. Nézzétek csak:


Igen, panelházakban ragyogóan működhet! Még a buktatók ellenére is egészségesebb zöldségeket állíthatunk elő magunknak, mintha az áruházakból vennénk, ahol már megannyi óra és kilométer eltelt a betakarítás és a felhasználás között... az áruházak anyagi hasznáról ne is beszéljünk. Ez a pénz a ti zsebetekben is maradhat. De kertes házban ne így termeljetek. Vannak erre más, szintén energia- és időtakarékos módszerek is, ha követitek a blogot, erről is olvashattok majd.

Bejegyzésem célja csupán annyi volt, hogy több oldalról is láthassátok a rendszer előnyeit és hátrányait. Sem rábeszélni, sem lebeszélni nem szeretnék senkit, csupán annyit kérek, fenntartással kezeljük az agrárforradalom szót. A mai világban a közel nyolcvan éves nagymamám kertjében sokkal jobb minőségű élelmiszer terem, mint a piacon megforduló élelmiszerek 99,9%-a, mégsem nevezem agrárforradalmárnak, csupán nagymamának...




14 megjegyzés:

  1. Én is úgy gondolom, hogy pl ez jó lehet télen kiegészítőnek... Amikor mást úgysem lehet...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hej,ha nekem nagyobb kertem lenne...és egypár tyukocskát is megengedhetnék..de sajnos 275 négyzetméteren ugyebár csak egy kis virágoskert lehet...!.ja..és a pisztrángot igy kinozni..ez olyan mintha a sast ketrecbe zárnád!...SOHA..inkább krumplit eszek egy életen át!...az pedig még a gumiabroncsban is terem!...Küldöm a videot!

      Törlés
    2. Kedves marta
      El kell,hogy keserítsem.Ma Magyarországon a piacon kapható összes pisztráng100 %-ban mesterséges pisztrángtelepeken nevelt hal.
      Sőt a "természetes" vizeket is az ezeken a telepeken termelt pisztrángokkal telepítik!!
      A pisztráng egyébiránt jól tűri az ilyen medencés termelést már Hermann Ottó is külföldi példák alapján javasolta pisztrángtelepek létesítését 1906-ban.....

      Üdv istván

      Törlés
  2. Egy nagyon hasznos linket kaptam a következő ajánlóval:

    "Egy talajbiológus nő írása a debreceni kezdeményezésről. Ott is nagyon érdemes és fontos elolvasni a hozzászólásokat."

    http://greenr.blog.hu/2012/01/06/haltap_mint_novenytap_avagy_mi_taplalja_az_emberi_hiszekenyseget

    Valóban érdemes!

    VálaszTörlés
  3. A saját gondolataimat láttam leírva nálad, magam is szerettem volna a témával kapcsolatban egy hasonló posztot írni, de olyan jól összeszedted a saját gondolataimat, hogy én majd csak egy linket fogok elhelyezni hozzád:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy többen gondolkodunk (és cselekszünk) hasonlóképpen...

      Törlés
  4. Olyan szépeket írtál! A videókat most nem néztem meg.
    Gondolod, mindig a netet bogarászom?
    Pedig olyan jó lenne mindet végignézni!
    Van nekem azért időm, de az másra kell!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De sokat vagyok ezzel így én is. Majd meglátjátok tavasztól, hogy nem látjátok... :) vagyis kevesebb bejegyzés lesz, az is éjjelente születik. De annál több mondandóval, ha Isten is úgy akarja...

      Törlés
    2. Évek óta próbálom rávenni falunkban bocs 2000 óta város, hogy a helyi zöldséges ne 70 km-ről a nagybaniról hozza a zöldséget, az önkormányzatnak vannak még földjei, az iskolások gyakorlati órákon tanulhatnának répát,retket krumplit ültetni és kapálni azt megfőzni a menzán, de azt állítólag nem lehet!ÁNTSZ meg hasonló okok miatt amit egyszerűen nem értek, 2 hete az egyik vendégfogadó saját nevelésű, állatorvos által ismert disznót vágott a vendégeinek bemutatásra,de megnniük már nem volt szabad mert vasárnap de 11-kor beállított a hatóság, és mit csinált?-büntetett!Mariska

      Törlés
    3. A magyar bürokrácia és intézményi túlszabályozás az egyik legnagyobb gátja a pozitív irányú elmozdulásnak. Nagyon nehéz ezen változtatni, különösen egy ennyire fásult és negatív civil társadalommal...

      Törlés
  5. Szia! Már vagy harmadszor járok nálad, de ide hozzá is szólnék: Néztem én is ezt a rendszert, de szerintem a bekerülési költsége szerintem három millió. Passzivház! Nem hiszem, hogy általában van otthon az embereknek 30 cm hőszigetelés, meg háromrétegű üveg, meg gerenda és külső-belső burkolat ilyen mennyiségben. És szellőztető rendszer(hővisszanyerős?), ibc tartály, fém hordó?
    És még szerencséje is volt, hogy nem került be semmiféle fertőzés sem. (Nekem is volt október végéig paradicsomom a kertben!)
    A permakultura foglalkoztat mostanában. Azzal találkoztál már? (Csak helyem kicsi hozzá!) Laci
    Jók a kacsás fotók!
    Mártának meg üzenem, hogy a virágoskertbe is lehet pár tő paprikát, paradicsomot, vagy karalábét tenni.

    VálaszTörlés
  6. Én a megvalósítás költségeit nem számoltam - de így elsőre egyetértek veled -, mivel láttam, hogy nem ez az általam preferált mód. Sokkal inkább a permakultúra! Következő ilyen témájú bejegyzésem ez lesz, sőt szeretnék több bejegyzésben is foglalkozni vele. Várlak vissza sok szeretettel!

    VálaszTörlés
  7. Sajnos a természetes gazdálkodásnak, a háztáji kisgazdaságok megnövelésének valóban Mariska által leírt problémák is gátat szabnak. Már az iskolákban kellene bevezetni tananyagként is a környezettudatos életmód mellett a növénytermesztés és állattartás alapvető fogásait, ahol lehet, gyakorlati szinten is. Természetesen valóban hozzáértő, és mindezt szívvel-lélekkel végző oktatókkal, akik képesek is megszerettetni a jövő nemzedékével múltunk paraszti életstílusát.
    Úgy érzem, hogy az iskolai tanrend oly sok felesleges adatot sulykol gyerekeink fejébe, amit ha be is magol, rövid idő alatt ismét köddé válik bennük, hiszen nem érdekli őket, és még hasznukra sem válik jó része soha az életben. Az életre való nevelés az iskolákban kimerül a pályaválasztás egyre inkább elanyagiasodó irányába.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos jelenleg így van. Dániában az ovisokat rendszeresen hordják farmerekhez, az iskolában pedig ezek a gazdák előadássorozatokat tartanak, s gyakorlati oktatás is van. Idehaza is példa lehetne. Arról meg ne is beszéljünk, hogy ott nincs szülinapi(!) torta dán zászlócskák nélkül. Nálunk? ...Mi már csak ilyen piszkos nacionalista nép vagyunk. Mindig csak a haza érdekeit nézzük...

      Törlés