Kalandozások Dél-Tirolban

Ha megkérdeznétek tőlem, hogy milyennek képzelném el az ideális magyar vidéket és a vidéki életet, akkor valószínűleg egyetlen példát hoznék fel: olyannak, mint Dél-Tirolt. És nem a természeti adottságok miatt! Az emberek szorgalma, precizitása, összetartása miatt, ami tökéletesen illeszkedik a természet adta kincsekhez. Tavaly nyáron voltunk ott először, de biztos, hogy nem utoljára. Szeretnék egy pár fényképet megmutatni az ott töltött napjainkról és a páratlan alpesi tájról. 

Mielőtt nagyon belemerülnénk, megmutatom, hogy mit jelent az emberek szorgalma:

Ezen a hegyoldalon négy generáció dolgozott együtt.  A 17-20 év körüli lányok húzták össze a rendet... és a barátaik, vőlegények is ott voltak. Ilyet itthon még a gazdálkodó családoknál is alig-alig látni... talán már nem is. Itt, minden vágás alatt lévő kaszálón. Ja igen, figyeltétek a hegyoldal meredekségét? Na erre mondanák nálunk, hogy ott egy meg a fene ahol van... Nem kell mindenkinek gazdálkodnia, de ez a szorgalom és összetartás akkor is példaértékű. 

Az emberek lenyűgöztek, de a természet szépsége még ezt is felülmúlta.

Ahogy olvadt a gleccser, úgy bújtak elő és nyitották szirmaikat a krókuszok.

Ezen a kötélpályán engedi le a hegyről a faluba a pásztor a frissen fejt tejet. Sajnos mi már későn érkeztünk... ez a vonat elment. :)

Mutatok pár képet a szállodáról is. Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a falfestéseket, a bútorokat, a dekorációt... mind a helyi hagyományokra, vagy a hely ihlette motívumokra épül. Varázslatosak...

Minden szobában van egy ilyen törölközőszárító kemence!

A wellness részleg ugyanezt a hangulatot tükrözte.

Nem szeretnék több képet, élményt belezsúfolni ebbe a kis beszámolóba. Fantasztikus hely, csodálatos emberekkel. Pihenés a testnek és megnyugvás a léleknek... nem olyan rossz még ez a világ, hogy ne legyen remény egy nyugodt és szép emberi életre.