Dánia erdejeiben

Addig nézegettem a svéd butik fotóit, míg magukkal ragadtak a dániai emlékeim. Egy ilyen nyári napon jólesne egy nagy séta a hűs dán erdőkben. Varázsbirodalom az higgyétek el. Minden csupa moha és zuzmó... a fák apró növésűek és girbe-gurbák, a talaj süppedős, homokos, mindenfelé apró rózsaszín és lila virágok, hangafélék, páfrányok. Ma is bizsereg a szívem ha rágondolok!

Egy elsüllyedt templomra bukkantunk. Pontosabban a szél hordta köré a homokot. Ahol nem borítja növényzet a talajt, ott a homokbuckák folyton vándorolnak, évente több tíz métert is arrébb tudnak menni. Volt domb, nincs domb, volt templom, nincs templom. 

Kicsit homályosak az esti képek, de fantasztikus hangulata volt a tájnak. Ködös, szürkés, misztikus. Nem tudom mennyire ismeritek a vikingek népművészetét, de pont ilyen, mint ez a táj. Mutatok majd képeket... csodálatosan díszítettek a tárgyaik, csupa rejtély minden forma, minden motívum mögött ott húzódik egy különös ősi hitvilág... akár csak ezeken a képeken.