Túl a sövényen...

A mai magyar vidéknek van egy jellemző tulajdonsága, mely szembetűnő minden tőlünk nyugatabbról érkező látogató számára. Mi már megszoktuk, teljesen természetes, hogy a kertes házakat magas kerítések veszik körbe. Pedig nálunk sem volt ez mindig így. Az 1800-as évekig a legtöbb faluban egy közös kerítés volt, amely a falut választotta el a külterületektől. Érdekességképp említem, hogy a gyakorlati okok mellett a magyar hiedelemvilágban a körnek, a körbe kerítésnek rendkívül fontos szerepe volt, az ártó lényekkel szembeni védekezésnél. Nemcsak a rontáselhárító szokásoknál használták, hanem része volt a hétköznapi tudásnak is. Ha valaki ártó szándékú lények elől menekült, amint keresztúthoz ér, egy jó nagy kört rajzolt maga köré a porba, melyen már semmi sem tudott bemenni...

A kerítések jó 200 évvel ezelőtti megjelenésének azonban már gyakorlati és emberi okai vannak. Döntően a magántulajdon felértékelődése, a tulajdonosi státusz reprezentálása vezetett a kerítések megjelenéséhez, mely hamarosan divattá vált, s az egész országban elterjedt. A kerítés anyaga rendkívül sokféle lehetett, itt most fából, deszkából épített kerítéseket és kapukat szeretnék bemutatni. Azért teszem ezt, mert azt tapasztalom, hogy manapság a deszkakerítések nagy többségét nem a tulajdonosok ízlése, hanem az áruházak kínálata határozza meg, ami nagy szegénység az országnak. Sokkal változatosabb, szebb lehetne a magyar vidék, ha csak egy kicsivel többen merítenének ihletet az alábbi képekből. 

A kapukról külön nem beszéltünk. Az alábbi képen egy székely kapu néven ismert kapuformával találkozunk. Manapság talán ennek a hagyományos kapuformának van nagyobb divatja, Magyarországon is többen állítanak székely kaput, eredeti erdélyi motívumokkal. Ez egyfajta magyarság szimbólum lett. Azt már kevesebben tudják, hogy a székely kapu tulajdonképpen egy fedeles kapu, mely kisebb eltérésekkel az egész országban gyakori és általánosan elterjedt forma volt. Azaz, aki ilyen kapu állításra határozza el magát, először próbáljon utánanézni települése néprajzi irodalmának, mert nagy valószínűséggel fog találni oda való példát is. A fedeles kapuk egyébként már 17. században is ismeretek voltak, ha nem is magánházaknál, de a kolostorok vagy a földesúri majorságuk kapujaként.

Szeretnék bemutatni néhány kapufélfát is, ötlet gyanánt:

Végül a kerítés deszkázata. Nézzétek mennyi forma, mennyi minta. Hagyjuk meg másnak a bolti stílust!

Képek forrása

Remélem találtatok kedvetekre valót köztük. Meg kell jegyeznem, hogy a kerítés építése mindig is költséges munka volt, olyannyira, hogy a vagyontárgyi összeírásokban a kerítés külön tételként szerepelt. A szép és míves dolgokat meg kellett fizetni egykor is és ma is.