Blogger hitvallás
Ma azt hiszem megfogalmazódott bennem az a hitvallás, mely ezt a blogot szülte. Van manapság jónéhány népszerű blog Magyarországon is, mely a vidéki életről szól. Engem is ezen oldalak inspiráltak, ezért külön köszönet jár a Hungarianprovence-nek, Kriszta oldalának, a A vidéki otthon-nak és Móninak és még jópár bloggernek, akiket ezúton nem sorolnék fel.
Úgy gondolom, hogy mi mindannyian, akik írjuk és akik követjük ezen blogokat, vágyakozunk valami iránt. Azt hiszem nem tévedek sokat ha azt mondom, egy békésebb, harmonikusabb, ésszerűbb világot keresünk. Egy olyan helyet és egy olyan közösséget, mely hasonló értékekkel, normákkal rendelkezik mint a sajátunk. És ezt itt találjuk meg, itt építhetjük föl magunknak. Pedig nem is olyan régen létezett egy ilyen hely... úgy hívták, hogy falu.
Miért vidék és miért Provence, miért Toszkana, miért angol country és miért Skandinávia? Mert ott, a közös értékeinket békével és örömmel fogadják, sőt lokálisan is azonosulnak velük. Nem csak egy-két ember érzi azt magáénak egy településen vagy régióban, hanem szinte minden ember. És mi újság idehaza? Hol a magyar vidéki stílus és méginkább, hol vannak mögötte az emberek? Aki ennek létéért dolgozik, az szélmalomharcot vív. Nem a modern, globalizált világgal harcol, hanem saját társaival, falujával, városával. Ehhez keres és talál társat magának bennünk, bennetek.
Drága Elődeim, Krisztina, Móni s a többiek!
Ezúton szeretnék friss erőként csatlakozni hozzátok, s kiegészíteni közös világunkat azzal az ismeretanyaggal, mely a magyar hagyományokból eredeztetik. Itt az ideje, hogy legyen magyar vidéki stílus és az ne legyen egyenlő a külföldieknek árult népies giccsel! Ne legyen egyenlő a bőgatya, karikásostor, pálinka a magyar vidékkel. Ha valamiben követnünk kell nyugatot, akkor legyen az az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség, a harmóniára való törekvés. Van mihez visszanyúlnunk és van merre utat mutatnunk, hogy aztán együtt indulhassunk el azon az úton. Abban a hitben indítom útnak ezennel blogomat, hogy lesz hamarosan egy olyan irányzat, melyet büszkén nevezhetünk magyar vidéki stílusnak.
Csillagosi
Úgy gondolom, hogy mi mindannyian, akik írjuk és akik követjük ezen blogokat, vágyakozunk valami iránt. Azt hiszem nem tévedek sokat ha azt mondom, egy békésebb, harmonikusabb, ésszerűbb világot keresünk. Egy olyan helyet és egy olyan közösséget, mely hasonló értékekkel, normákkal rendelkezik mint a sajátunk. És ezt itt találjuk meg, itt építhetjük föl magunknak. Pedig nem is olyan régen létezett egy ilyen hely... úgy hívták, hogy falu.
Miért vidék és miért Provence, miért Toszkana, miért angol country és miért Skandinávia? Mert ott, a közös értékeinket békével és örömmel fogadják, sőt lokálisan is azonosulnak velük. Nem csak egy-két ember érzi azt magáénak egy településen vagy régióban, hanem szinte minden ember. És mi újság idehaza? Hol a magyar vidéki stílus és méginkább, hol vannak mögötte az emberek? Aki ennek létéért dolgozik, az szélmalomharcot vív. Nem a modern, globalizált világgal harcol, hanem saját társaival, falujával, városával. Ehhez keres és talál társat magának bennünk, bennetek.
Drága Elődeim, Krisztina, Móni s a többiek!
Ezúton szeretnék friss erőként csatlakozni hozzátok, s kiegészíteni közös világunkat azzal az ismeretanyaggal, mely a magyar hagyományokból eredeztetik. Itt az ideje, hogy legyen magyar vidéki stílus és az ne legyen egyenlő a külföldieknek árult népies giccsel! Ne legyen egyenlő a bőgatya, karikásostor, pálinka a magyar vidékkel. Ha valamiben követnünk kell nyugatot, akkor legyen az az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség, a harmóniára való törekvés. Van mihez visszanyúlnunk és van merre utat mutatnunk, hogy aztán együtt indulhassunk el azon az úton. Abban a hitben indítom útnak ezennel blogomat, hogy lesz hamarosan egy olyan irányzat, melyet büszkén nevezhetünk magyar vidéki stílusnak.
Csillagosi
BRÁVÓ!!!!!
VálaszTörlésKöszönöm! :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy szaporodik a "vidéki stílushoz" a megőrzött hagyomány szeretete és őrzése is.Jó érzés visszatérni Hozzád.
VálaszTörlésÖrülök én is, térj vissza gyakran! ;)
VálaszTörlés