Forrásgyűjtés a permakultúráról - saját tervek, elképzelések

Még eseget a hó, fagyos a föld... van időnk tervezgetni. Bevallom én már nagyon mennék a szabadba és építeném újra az esztendőt. Na de, kivárjuk, erőt gyűjtünk, szívjuk magunkba a ránk szóró napfény erejét. Találtam néhány érdekes forrást a permakultúráról, melyeket megosztok itt; itt és itt,  korábbi bejegyzésem kiegészítéseként. Nemrégiben készült egy videó Baji Béla előadásáról, azt is megnézhetitek itt:

http://vimeo.com/21929336

Hogy egy kicsit kézzelfoghatóbb legyen a tervezés, írok egy keveset saját elképzeléseimről is. Ami a családi szükségletkielégítést illeti, hús terén szinte teljesen önellátóak vagyunk. Kizárólag magyar háziállatokat tartunk, mindet a számára (és számunkra is) legkedvezőbb körülmények között (ez általában szabadtartást jelent). Hanem a zöldségekkel már nem állunk ilyen jól. Nagymamám műveli kertecskéjét, de az csak töredéke a család szükségleteinek. Az emberi teljesítőképességnek azonban vannak határai... és ebbe egy intenzív kertművelés nem fér bele. Így jön szóba a permakultúra, vagyis inkább egy olyan rendszer, melyhez a permakultúrás szemlélet adott bátorítást. Valljuk be, nem könnyű szembemenni a szüleinktől látott mintakertek ideájával. Na, idén mégis megpróbáljuk. De hogyan is?

A kép csak illusztráció... :-)

Van a major területén egy völgy, melyben egy patak csordogál, két oldalán hatalmas öreg fűzfákkal, s gazdag cserjéssel. Található itt vadrózsa, kökény, som, bodza, vörösgyűrű, galagonya. Szerencsére szél egyáltalán nem járja a területet, s nyáron a tűző napsütés mellett is párás, elviselhető itt az idő. Ide, az öreg füzes elé tettük két éve az állatoknak a szénabálákat, téli etetőnek. A marhák és a szamár (na ki más) azonban elég sokat széthúztak a területen, így a bálakazal körül egy kb. 30-50 cm-es domb alakult ki. Alul avarral és törött ágakkal borított erdei talaj, előző évi elszáradt növényi törmelék, rajta a földbe taposott, vastag réteg széna. Mivel ez lett a völgy legmagasabb pontja, mely mellesleg kellemes nyári klímával rendelkezik, a múlt nyáron ez volt a rackák delelőhelye, akik alaposan megtrágyázták e dombocskát és környékét. Talán már sejtitek miért írom le ilyen részletesen... úgy vélem első osztályú magaságyás vár rám, anélkül, hogy egy ásót a kezembe vettem volna. :-)  Na persze fogok, meglazítom a felső réteget s egy réteg termőtalajt keverek hozzá, de nagyon bízom az eredményességben. Erre alapozva hasonlóan, kicsivel arrébb helyeztük el az idei kazlat, azonban a marhák most kevésbé voltak pazarlóak... ha idén beválik, jövőre akkor is több munkám lesz. :-) 

Az alapokat tehát ismeritek, van egy cserjés, melyet ritkítani, illetve metszeni szükséges, illetve előtte egy természetes úton keletkezett magaságyás. A fűzfák körül most leginkább a csalán terjedt el, aminek örülök, mert egyre inkább bevonjuk a táplálkozásba/ házi gyógyászatba. Itt kívánok helyet adni néhány hasznos virágos növénynek, mint a cickafark és a csicsóka. Ez utóbbi végett különösen fontos, hogy kis kertünket jól körbekerítsük, mert a környék összes vaddisznaját bevonzom a völgybe. :-) A patakparton természetes közegben élnek bizonyos népi gyógyászatban használt növények, pl. zsálya - és zsúrlófélék, bors- és fodormenta stb. Vagyis a lehető legkisebb mértékben szeretnék beavatkozni a természetes növény- és állaltvilágba. Az "új" növényekből a magaságyáson kívánok hasznos növénytárulásokat kialakítani.

Nem untatlak benneteket azzal, hogy milyen növényeket és hogyan szeretnék ültetni, vetni, hanem inkább a tervezés elveiről írok. A nyár a bőség időszaka, de ha időben sikerül hozzálátni a kertészkedéshez, akkor a korai fajták már a tavaszt is megszépítik. Ez így rendben is van, s nem igen kíván különösebb tervezést. Ellenben a télre való felkészülés nálunk kulcskérdés. Persze sárgarépa, paszternák, zeller stb. az meg volt eddig is, s nagyjából kihúztuk vele a telet. Hiányoztak azonban a magas vitamintartalmú friss zöldségek, melyekre igen nagy szükség volna ezidőben is. Éppen ezért hoztuk be a konyhába idén a csicsókát is. Jövőre jelentős állományt ültetünk, mely pár év alatt igen jól elterjed. Mellesleg a csicsóka szára nyúlnak, kecskének, disznónak kiváló étek, mely rendkívül jól hasznosul, s minőségi javulást eredményez a húsban vagy pl. a kecsketejben is. Szóval csicsóka, kelbimbó, feketegyökér... (illetve ha tudjátok folytatni a sort, akkor örömmel veszem) lesz a listán. 

Sokat lehetne még írni erről a témáról, de szívesebben hallanék hasznos tanácsokat, ötleteket, saját terveket felőletek. Ha van kedvetek, beszélgessünk erről is egy keveset, örömmel fogadom hozzászólásaitokat.