Disznóvágás
Mai bejegyzésemért a szomszédba kell mennünk, kedves emberek közé. Nagy szeretettel fogadnak ott bennünket, hiszen maguk is hasonlóképp látják a világot, s élik meg a mindennapokat. Nem kisebb dologra hívlak oda benneteket, mint egy igazi falusi disznótorra. Nem, ne gondoljatok napjaink falusi disznótoraira, ahol a falusi ember jó pénzért úgy csinál, mint belevaló parasztgyerek, s egy állat halálát pálinkagőzös ihaj-csuhajjal szentségteleníti meg... - bocsássatok meg, de ettől felfordul gyomrom. Nem, ez a mai disznóvágás egészen másról szól, az ünnep nagyságáról, a pillanat szépségéről... gyermeki őszinteségről.
Fogadjátok hát sok szeretettel gyermekkori visszaemlékezésemet, ezúttal itt: http://csombor.blog.hu/2012/02/06/disznovagas_2024 -n.
Köszönöm az írást!
VálaszTörlésPontosan így érzek én is. Az ajánlott blogban le is írtam a saját élményeimet. :-)
Olvastam, nagyon jó, hogy többen még ma is így éljük meg. Jó volt olvasni soraidat! Maradjon is így mindig!
TörlésHmmm...a kedvenc témámat feszegeted...mármint, szokások, hagyományok, szer-tartások. Én az időben szeretek nagyon, de nagyon visszamenni és rájönni, hogy miből alakult ki a mai "maradvány"...Általában nagyon messze vagyunk a lényegtől, attól, hogy azt a szert, tort, miért is tették.
VálaszTörlésMessze vagyunk, mert nem működünk egészként, nem érezzük a fenti és lenti dolgokat! Mert itt a középső világban, annak is ebben a szegletében teszünk dolgokat, melyek a régiségben céllal történtek úgy, hogy kapcsolatban álltak a felső és alsó világgal is! Nem öltek állatot indokolatlanul, nem irtották a növényzetet feleslegesen és még sorolhatnám. Nosztalgiával tekintünk a 100-200 évvel ezelőtti hagyományokra, joggal, mert rohamosan szaladunk a silányság felé, az értéktelenbe. Pedig az akkori dolgok is már elég messze álltak az igazságtól! Fertőzte az emberi kapzsiság, a római kereszténység a habsburg az orosz és még ki tudja mi!
Nehezen és talán hosszan jutottam el a pálinkázásig, de talán így tudom szemléltetni, hogy miért sóhajtanak fel sokan attól, ha látnak egy "hagyományos" disznóvágást...pálinkázással, degeszreza.....sal, stb. Miközben valószínű, hogy a Nagyapám Nagyapja is összevonta a szemöldökét, amikor látta a hajnali katlangyújtás utáni pálinkázást és az esti italozással egybekötött "tort". Sok a dolgunk. Újra tisztában kell lennünk azzal, hogy mi is a SZER a TOR a SZALA és a többi igaz ősi dolog.
Ezt persze lehet másképp gondolni, de én ezeket így kaptam odafenn'ről és odalenn'ről...
Áldás!
Örülök, hogy "megpengetted lantod", járatosabb vagy e téren nálamnál. Lesz még alkalmunk tanulni egymástól!
Törlés