2012. február 22., szerda

Együtt a természettel

Az ember a természet része. Sokszor írtam már. Nem több, s nem kevesebb annak összes eleménél, élő anyagánál. Talán megpróbál másképp viselkedni, de előbb-utóbb ráérez útjának hibás voltára, ha nem önszántából, akkor egészségének romlása révén. Felismerni és változtatni sosem késő, de legalábbis sokáig nem késő. Hogyan éljünk együtt a természettel? Írhatnám ezúton is, hogy figyeljük mi történik "odakinn" s kövessük ezt "idebenn". De ennél sokkal könnyebb dolgunk van, elég követnünk évszázados (alábecsülve e kort) hagyományainkat, s akkor mind életünk, mind egészségünk összhangban lesz a világgal. 

Kevés időm volt a napokban, így a farsangi időszak jelentőségéről nem írhattam. A farsang két nagyon fontos és hosszú ünnep közé illeszkedik. Mindkettő (advent és húsvét) a testi - lelki megtisztulásnak az időszaka, e kettő között azonban a tél leghidegebb napjainak átvészelésére törekszünk... éppen úgy, ahogyan az állatok is. Felszaporodnak testünkben a zsírszövetek, s szerveztünk igényli is ennek pótlását. A tél a disznóvágások időszaka. Régen a színhúst ilyenkor lesütötték és zsírjában elrakták a kamrában, s inkább a zsírt, szalonnát, hurkát, kolbászt fogyasztották ez időben. Egy fontos kitétel: nem a mai bolti minőségű, paprikás zsiradékban tocsogó kolbásznak csúfolt bélbe töltött hulladékanyagot fogyasztották, s míg az anyagi (pénzbeli) haszon nem számított, addig nem is az angol sertések szalonnáját ették... nem véletlenül. A mértékletesség, egy-két előre meghatározott nap kivételével ez időszak alatt is jelen volt. Nem csak kevesebbet ettek ilyenkor, mikor kevesebb fizikai munkára volt szükség, de jó minőségű ételeket fogyasztottak. A mangalica szalonnáját kenyér nélkül(!) meg lehet enni anélkül, hogy megterhelnénk a gyomrunkat. Na de vissza a tárgyhoz, a farsang farka, azaz az utolsó három nap volt ezen időszak lezárása. Ezeken a napokon megengedett volt minden, mi máskor szigorúan tilos lett volna. Ilyen a mértéktelennek tetsző étel- és italfogyasztás, trágár szerepjátékok, csúfolók, melyek azért sosem cél nélkül használtattak... ilyenkor éppen hogy célzottan üzenhetett a közösség azok számára, akik a közösség érdekeit tekintve még adósok valamivel (pl. házasság, gyermek stb.). Amiből máskor akár verekedés lehetett volna, ilyenkor el kellett hallgatni, s "rátudni". A mai kultúránkban is elférne egy-két ilyen nap...  

Ma, hamvazószerdán azonban új rend kezdődik, mely egészen húsvétig tart. Mostanra testileg és lelkileg is le vagyunk terhelve. Egyfelől átvészeltük a leghidegebb napokat, s már nincs szükségünk annyi elraktározott zsírra, amennyit felhalmoztunk ezidáig. Másfelől lelkileg terheltek vagyunk, illetve voltak egykor az imént írt farsangkor elkövetett "igazságtételekkel". Akár kaptunk, akár adtunk, az ugyanúgy teher, hiszen a hétköznapokon ez nem az ember dolga. S nem ez az egyetlen Istenre tartozó szerep, melyet az embernek át kell vennie és terhét cipelnie. A téli hónapok alatt számos állat életét el kellett vennie (a növényi életeket már ősszel elvette, s ezért adventkor el is számolt) és e teher alól feloldozást kell kérnie. 


Ma negyven napos böjt kezdődik. Mindannyiunknak van mitől megszabadulnia, testileg és szellemileg egyaránt. Most ehhez Égi segítséget is kapunk, úgy tehetjük mindezt, hogy nem kell szembe mennünk a természet akaratával. Az elkövetkező időszakban többször is foglalkozunk a testi-lelki megtisztulás lehetséges útjaival, remélem akkor is velem tartotok majd. 




4 megjegyzés:

  1. Még soha nem gondoltam Adventre és a Nagyböjtre ebből a megközelítésből... elszámolás. Pedig mennyire magától értetődő! Mindig az ember kerül -illetve helyezi magát- középpontba, holott a velünk élő természet,növény, állat nélkülözhetetlen része életünknek. Köszönöm, hogy közelebb viszel ezekhez a dolgokhoz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örömmel teszem. :-) Sok folyamatot bonyolultabban próbálnak megértetni velünk, mint amilyenek egy természet- és életközpontú olvasatban.

      Törlés
  2. JóTestvér!
    Gondolataid, soraid ismét az alapokat érintik! A Természet részei vagyunk, ezért, ha újra méltók szeretnénk lenni, az itt kapott feladatunkhoz, akkor nem tehetünk mást, mint figyeljük, követjük a természet rendjét. Ebben kapunk segítséget a hagyományok, szokások által, melyekben megtalálhatjuk az Ősi tudást, ha odafigyelünk. Ezért fontos a néprajzosok feladata(is), mert így lehet "fogyaszthatóvá" tenni az Ősi Rendet! A legfontosabb időpontokhoz (napfordulók és egyenlőségek) igazították az ünnepeinket, bár nagyon halkan teszem hozzá és senkit nem szeretnék megbántani a meggyőződésében (nem azonos a hit-tel!), hogy ezek szándékos elterelések a lényegről, római katolikusok által...és tényleg nem feszegetem ezt a témát tovább...akit érdekel, annak szívesen kifejtem.
    Inkább a táplálkozás részéhez szólnék még hozzá! Mint minden tevékenységünkre ebben a kényelmes világban, e téren is a pazarlás, mértéktelenség és összevisszaság lett a jellemző...ha valóban minőségi és hazai termékeket eszünk, elsősorban zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és heti egyszer hazai hústerméket, valamint odafigyelünk a tisztító kúrákra, böjtökre, akkor egyrészt egészségesek leszünk, valamint, ami talán ugyanilyen fontos, sokkal jobban képesek leszünk fogni az égi csatornát....!
    Az Ég Áldjon meg jó szándékodért!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most is örülök Neked, viszont kívánom ugyanezt!

      Törlés