2012. március 3., szombat

Kincs, ahol élünk

Az ember hajlamos körülvenni magát saját világával. Az "élet hozta" problémák, nehézségek, a család ellátásának feladatai, s az ezek köré csoportosuló gondolatok, bármennyire is nem szeretnénk, bizony egy önálló világba helyeznek minket. A valóság az, amit megélünk. Lelkileg éppen úgy, mint testileg. A házunktól a munkahelyünkig (már ha van) vezető úton, még akkor sem járunk a természet közelében, ha az egy másik településen van, s nekünk utaznunk kell. A szellemünk, akkor is a "saját világunkban" tartózkodik. Ha el sem hagyjuk épített - és ez fontos! - környezetünket, akkor pedig szinte mindegy, hogy a világ melyik pontján élünk. Ha folyton ebben az általunk kreált világban élünk, elszalasztjuk a lehetőségét annak, hogy egy tőlünk sokkal hatalmasabb építő világát láthassuk. Pedig mit nekünk ajándékozott, s mely eredendően ÉlőHelyünk, a Kárpát-medence, ezernyi kincset tartogat. Fogadjátok be világotokba ezeket a képeket, érezzétek, hogy Ti is részei vagytok... higgyétek el, Ő ezt régtől érzi. Érzi ha jó úton jártunk, s érzi azt is ha megfeledkezünk róla... s  mi is érezzük, még ha nem is tudunk róla. Nem tudjuk miért vagyunk erőtlenek, betegek, s nem boldogulunk... okokat keresünk, de nem is vesszük észre, hogy az okokat is a "saját világunkban" keressük. Itt az ideje nyitnunk a világ felé, most az Ég is ezt akarja. Erőt ad hozzá, legyünk hát befogadóak... érdemes!
























A képek forrásait, s még számos gyönyörű képet láthattok a blog Facebook oldalán. Fotósok (nem sorrendben): Máté Bence, Mihai Grigorescu, Marius Grozea, Daróczi Csaba, Tóth Zsuzsanna, Munzlinger Attila, Cseh János, Káté Angéla, Somogyi Attila, Szabó András Zsolt  

2 megjegyzés: