2012. április 1., vasárnap

Virágvasárnap

Virágvasárnap. A keresztény társadalmak egyik legszebb ünnepe. Bár aligha szabadna másfelől közelíteni ezen csodás ünnepet, mégis megkísérlem. Barkaszentelés, zöldágazás, villőzés, kiszehajtás... megannyi, vidékenként eltérő szokás egyetlen napon. Miért? Miről szól e nap a magyar kultúrában? Virágvasárnap... alig van még egy nyelv, mely így nevezi ezen ünnepet. Nézzétek meg az első pár képet! 

Forrás
Forrás
Mit láttok? A télből, a szűkösségből a tavaszi napéjegyenlőségkor átléptünk az élet egy új szakaszába. A növények, állatok magukra öltik legszebb ruhájukat, megtelnek napfénnyel és jelzik, képesek teremteni, új életet szülni. De mit csinál az ember? Nem, nem megy el szó nélkül a természet változása mellett, hanem a közösségek erejét összefogva erőt, áldást kér és ad az élőlények számára... mert tudja, adnia kell, hogy kaphasson... és ha ad, megkaphat mindent, mindent amire embernek szüksége lehet.   

Forrás
Barkaszentelés. A szentmisén megszentelt barkát a kultúránkban mágikus képességekkel ruházták fel: rontás elhárító, jósló, gyógyító, óvó, védő képességekkel. A szentelt barkát istállóban, eresz alatt, tükör mellett és még számos olyan helyen tartották, ahonnan az képes volt betölteni feladatát. 

Forrás
A zöldágazást fiatal lányok (néhol legények is) végezték, énekszóval, kezükben zöld vagy virágos ágakkal járták a falut, miközben "tavaszváró" éneket mondtak: 

"Zöüd ág, zöüd ág, zöüd levelecske,
Nyisd ki uram kapudat, hadd bújjak át rajta."

S ha egy leány ezen utolsó sort énekli, akkor mi másról énekelhet, mint ősi és egyben legszentebb feladatáról, magáról az élet születéséről... 



A villőág, szalagokkal, tojással díszített ág volt, melyet fiatal lányok vittek házról-házra, énekszóval, jókívánságokkal. Énekük végeztével a gazdasszony egy ággal gyengén megcsapdosta mindüket, mondván: "Mind menjetek férjhez!" Vagyis mi is történik? A fiatal lányok az asszonyok áldását kérik szent feladatok beteljesítéséhez. 


Kiszejárás. A fiatal lányok menyecskeruhába öltöztetnek egy szalmabábut, melyet végigvisznek énekelve a falun, s a határban vízbe dobják vagy elégetik.  Ezalatt a legapróbb momentumnak is jelentősége volt. Aki öltöztette, akik fogták, akik hangosabban énekeltek, amelyik faluvégről kezdték, azok és onnan mentek előbb férjhez. A bábu elégetése egyben a böjtnek, az önmegtartóztatásnak is a végét jelentette. 


"Kice, kice villő,
Majd kivisszük kice-vicét, villő,
Majd behozzuk a zöld ágat villő."



Hogy miről szól ezen ünnepünk? Döntse el ki-ki magában és cselekedjen aszerint, ahogyan szükségét érzi. Egyet ne felejtsetek el: az ember csak annyit kaphat az élettől, amennyit adni képes. Adni pedig mindig lehet, elég egy gondolat. 

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörű képek,igaz gondolatokkal.
    Kinek mit jelent ez vagy a másik ünnep.Nem tudom,csak azt hogy vasárnap és ünnepnapokon is szólnak a motorfűrészek,a fűnyírók,kopácsolnak,brümmögtetnek az emberek.Nem tudnak befelé fordulni kis időre sem és másokat sem hagynak ezáltal.Keveset foglalkoznak a lelkükkel és ez meg is látszik társadalmunkon.
    Ahogy az ige mondja:"nem csak kenyérrel él az ember"...Ezt a mondatot már sokan meg se értenék.
    Vagy pl. természet szépségei a többséget nem hatják meg,nem LÁTÓ EMBEREK.Az emberek nagyobb része elvenni akar ,nem adni.Főleg a természettel vannak így.Azt hiszik
    kifogyhatatlan éléskamra.
    Lehet hogy kicsit szomorkásra sikeredett a hozzászólásom de most ezek jutottak eszembe,közben kint gyönyörűen süt a nap és én már ettől is boldog vagyok.

    VálaszTörlés
  2. Drága Mindenki!
    Csodálatos dolog a Tavasz, talán a legcsodálatosabb! Láthatóvá válik az Élet a termékenység. Saját szemünkkel csodálhatjuk a Teremtés folyamatát. Mivel mindenki hitét(...) és meggyőződését tiszteletben tartom, ezért nem firtatom a nicei zsinaton kitalált ünnep létjogosultságát(sem). Inkább arra szeretnék utalni, hogy a Magyar ember milyen leleményes és milyen rendkívüli módon tudja kimenteni, megőrizni az Ősi tudást! Népmesék, népdalok, motívumok, mondák és hagyományok, melyre nagyon sok esetben próbálták ráhúzni a júdeókeresztény maszlagot, ha pozitívan nézem, akkor milyen ötletes módon csapta be a Magyar a kereszténységet, hogy annak látszata ellenére gyakorolja Ősi Szertartásait!
    Gondolatébresztőnek álljon itt egy aranyos "gyermekdalocska" ....Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske!
    Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.
    Rajta, rajta leszakadt a pajta,
    leszakadt a pajta, benn maradt a macska.....
    Egyszerű teremtéstörténet...:-)
    Rengeteg ilyen van, csak lásunk, ne csak nézzünk és higgyünk...!
    Szeretettel és Áldással
    Mihályfia!

    VálaszTörlés