2012. április 8., vasárnap

Húsvétra - szavakkal

Szavakkal...


A világon minden, minden ami van, az valahol nincs. Ahol anyag van, ott antianyag is van. Ahol születés van, ott halál is van. E kettő között van a világ legnagyobb csodája, amit úgy nevezünk: élet. Ám e kettősség az életünkre és önmagunkra is éppen úgy igaz, mint a világ minden teremtményére. Létezik bennünk egy pozitív és egy negatív én.  .S.T.N.  Ki ő, ki bennünk van? Isten? Igen, Isten. Vagy talán a Sátán? Igen, a sátán. Minden emberben benne van ez a három mássalhangzós én... ezért minden ember képes teremteni, de pusztítani is. Néha "a föld felett járunk", néha "magunk alatt vagyunk" - de hol és milyen minőségben járunk ekkor? 

Mit láttok e képen? Én az életet látom. Talán fa, de talán ember...  talán éppen te, vagy éppen én vagyok. Minden, mi anyag, egyik felével a föld felé, másikkal az ég felé néz. Nem számít mekkora, nem számít semmi csak a léte... hiszen létében egy kapocs ő a világ két pólusa között. Mindannyian egy élő egész részei vagyunk. Minden, mi körülvesz bennünket, hatással van ránk, s minden, mit teszünk, hatással van önmagunkra és az egészre is. 

Az ember elfelejtheti, hogy a föntre és a lentre is szüksége van, de a világ nem felejti el. Teremthetünk magunknak saját világot, ahol mi vagyunk fönt és minden más lent... de attól még a világ nem változik meg. Az ember nem lehet több attól, aminek teremtetett. Hiheti hogy több, de annál kevesebb lesz... míg végül egészen elvész. Elvész, de "harmadnapon föltámad a halottak közül"... mert az egésznek szüksége van ránk. 

Mi ez a szükség? Kik vagyunk e világban és mi dolgunk van benne? Mennyi - mennyi fiatalt kínoz e kérdés és  a mai világ nem ad választ. Bármerre fordulunk nincs válasz. Pedig elég megnézni újra az első képet.

Isten és Sátán közt az Élet, ez vagyunk. Nem fehér és fekete, de nem is szürke... fekete a fehérben, fehér a feketében, örök körforgásban. Valahogy így:


Létünk célja az egyensúly, hiszen e világon minden erre törekszik. Megtalálni a helyes utat jó és rossz között. Célunk nem az út vége, hanem maga az út. Tenni dolgunkat ég és föld között, adni és kapni minden teremtmények között. 
Szaru sótartó karcolata, Sárrétudvari, Bihar
Valaha tudtuk, hogy mikor mit kaphatunk fentről és lentről, de azt is, hogy mikor mit kell adnunk, hogy segítsük Isten harcát a Sátán ellen... hiszen addig lehet élet, míg a Teremtő áll fönt, s a pusztító mélység lenn. Addig a halált mindig újjászületés követi...  


Erről szól a húsvét, erről szól a következő, pünkösdig tartó időszak, de nagyszüleink ennek áldoztak minden vasárnapot is... hiszen tudták, hogy itt e világon "egymás szolgái vagyunk mind". Egyszerű szavak ezek, melyek belülről jöttek, s melyek valahol belül újra otthonra lelnek... 




4 megjegyzés:

  1. Megint csak elgondolkodtattál, és ez jó.. Szeretem a lényegre törő, az élet nagy dolgait egyszerűen fogalmazó írásaidat. Tanulni sosem késő, és Tőled lehet, még akkor is ha ezeket a gondolatokat hordozom magamban, de nem mondom ki hangosan. Ehhez kellesz Te.. Köszönöm, további szép ünnepet: Kati

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, nagyon örülök ha így van.

      Törlés
  2. Én is Köszönöm!Pontot tettél az "I"..re..:)

    VálaszTörlés
  3. JóTestvérem!
    Ismersz már annyira, hogy ezen dolgok számomra igen fontosak és törekszem a tisztánlátásra, mindamellett, hogy mindenki véleményét tiszteletben tartom. Gondolataid egyértelműek és azok igazságtartalma, valódisága, "mélysége" megkérdőjelezhetetlen! Talán az egyik legfontosabb téma amiről írsz. Tisztában kell lenni azzal, hogy az élet az nem a halál ellentéte! A születés és a halál az élet része, egy csodálatos és tökéletes alkotás része. Talán legősibb szavaink egyike a BOR, mely pontosan ezt fejezi ki, amiről írsz. Mi a bor? Milyen a borús idő? Pontosan ilyen, mindkét részt tartalmazza, a halott szőlőt, melyből élet lesz, az időjárást, mely se nem napos, se nem felhős...Amennyiben tisztában vagyunk ezzel, valamint azzal, hogy a természet egyenértékű résztvevői vagyunk és Isten létezik, akkor teljes és boldog életet élhetünk!
    Isten Áldjon szavaidért!

    VálaszTörlés