Spanyol farmon

Legrégebbi olvasómnak, Mártának köszönhetjük a mai bejegyzést, aki egy fantasztikus élőhelyre (szándékosan nevezem így: "élő-hely") hívta fel a figyelmemet. Íme:

A régi farm Cáceres tartományban található, nem messze a portugál határtól. Több évszázada gazdálkodást folytatnak itt, ezen a magányos farmon. Az épületek, a kerítések mind-mind egy régebbi kultúra emlékeit őrzik. Itt kézzelfoghatóvá válik minden, mit a vidéki létről képzelünk. Ha akarnánk - de miért is akarnánk? - sem tudnánk megfeledkezni arról, hogy a természet részei vagyunk. Valami ilyesfélét érezhettek az tulajdonosok is, mikor pár éve megvették és felújíttatták a régi épületeket. Miből gondolom? Abból, ahogyan tették. Nézzétek csak:

Ha végignéztétek, talán nem is kellene semmit mondanom. Így is lehet értéket menteni. A ház teljesen önellátó.  Kihasználták a régiektől örökölt bölcsességet és egy csodás rendszert építettek föl. A ház déli tájolású és mint látjátok csupa napfény. Hogy a beérkező meleget (szó szerint napenergiát) megőrizhessék, éjszakára a hatalmas üvegfelületeket lezárják.

A szükséges elektromos energiát napelemek biztosítják. Az ivóvizet maguk tisztítják a hegyoldal patakvizéből (mely egyébként is kristálytiszta). A hűs patakvízet többféleképpen is kiaknázzák. A ház északi oldalán egy vízcsapdát építettek, mely nyáron egyenletes hűvös és megfelelően párás levegőt biztosít a házban. Szinte érzem a párázó, mohás kövek hűvös illatát... amire azon a vidéken, nyáron különösen nagy szükség van. A víz ténylegesen átfolyik a házon, ugyanis a csapok, zuhanyzók vize belső csatornákon (és szűrőkön) át, a hatalmas kültéri medencébe érkezik, innen pedig öntözővízként hasznosulhat. Mindehhez csak a gravitációt használják, egyéb elektromos gépet nem állítanak a rendszerbe. 

A képek a videóból származnak. Bővebb információ a házakról, itt található.

Sokat lehetne még írni e farmról és sokat lehet tanulni belőle. A legnagyobb tanulság, hogy ma éppen úgy megvalósítható a természettel való kölcsönös együttműködés, ahogyan egykor... és ez a szimbiózis olyan előnyökhöz juttatja az adott élőhelyet, melyet nem is gondolnánk. Úgy gondolom, eredendően ez az ember feladata ebben a világban, hiszen mi is egy egész részei vagyunk... jó lenne ha újra rátalálnánk.