2012. július 7., szombat

Évforduló

Ismét a Körösparton vagyok, ott, ahol kicsivel több, mint egy éve elhatároztam, hogy útjára indítom a Faluhelyen Itthon és Másutt blogot és a hozzá kapcsolódó Facebook oldalt. Mi változott az elmúlt egy év alatt, merre tartok, erről adok most számot. 


Mindig is fontosnak tartottam a vidék, különösen a magyar vidék, magyar falu kérdését. Hosszú évek óta olyan dolgokat látok és élek meg ezen a téren, amit jobb szeretnék inkább nem látni, s róla tudomást nem venni. Ezt azonban nem tehetem meg, nem tudom megtenni. Változtatni szeretnék. Egyre inkább látszik, hogy  a falu, s azok a kultúrák, melyek egykor a falvakhoz kapcsolódtak már teljesen átalakultak, s a jelen kihívásait nem képesek megoldani. Nem azért, mert nem volna a közösségeknek kulturális modelljük, vagy ha úgy tetszik gyakorlatuk a problémák megoldására, hanem mert... mert nincsenek közösségek. De lassan-lassan olyan emberek sem, akik ismernék ezeket a kulturális "szabályozókat", akik átadhatnák a múlt üzenetét a jelennek, hogy tanuljunk belőle, hogy ne kövessük el évről-évre ugyanazokat a hibákat. 

Tavaly nyáron és ősszel számos bejegyzést láthattatok nálam. Itt a blogon és Facebook oldalon is olyan értékeket igyekeztem -sokszor veletek karöltve - összegyűjteni, melyeknek üzenetük van. Ezen üzenetek mentén járjuk utunkat, s élünk családommal. Igyekszünk teljes életet élni, s egy család teljessége legelőbb is befelé kell megvalósuljon, s ha ez már létező, akkor az szétsugározza üzenetét a világ minden tájára. Ehhez azonban előbb befelé kell figyelni, s most ezt éljük meg. A tavalyi nyár, a blogkezdet egyben útválasztás volt számunkra. Eldöntöttük, ezen az úton kívánunk járni, s feladatot vállalunk a magyar faluért és mindannyiunkért. A tavalyi év a tervezés éve volt, az idei év a megvalósításé... és erre bizony még hosszú-hosszú évek mennek majd el... de az maga az út az, ami igazán fontos. Hamarosan megláthatjátok ez első eredményeit ez évi munkánknak, láthatjátok mi az, mely a virtuális valóságot a térbe tükrözi és létezővé formálja. 

Az elmúlt hónapokban emberek tömegei érték el ezt az oldalt, s ez is mutatja, van értelme munkánknak... életünknek. Tudjátok a törzsi társadalmak legtöbbjében a munka kifejezés nem ismert. Élet van csak és mi ezzel jár az természetes. Az élet része az "egész"-ség, boldogság és létbiztonság megteremtése és fenntartása a lehető legmagasabb fokon...  milyen egyszerű is lehetne, igaz? Egyre többen keresik újra ezt a célt, ám az ide vezető úthoz szükségünk van kultúránkra... enélkül nem megy. 

Az idén egy filmsorozat forgatásába kezdtünk, melynek első részeit jövő tavasszal láthatjátok. A film információkat, azaz tudásokat, üzeneteket hordoz arról, hogyan tehetjük meg az első lépéseket valós utunk megtalálásához. Mert ez lesz a döntő... hogy meg merjük-e tenni, vagy továbbra is csak beszélünk róla, azonosulunk vele, de nem teszünk semmit sem. Tenni kell, ahogyan teszünk mi is.

Ha továbbra is úgy érzitek, hogy jó helyen vagytok itt a "Faluhelyen", akkor ne izguljatok, továbbra is lesznek bejegyzések, képek, gondolatok, érzések. Köszönöm, hogy eddig velem tartottatok és remélem így lesz ez még nagyon sokáig!

                                                                                                                             Barátsággal: Csillagosi


17 megjegyzés:

  1. Köszönöm!..barátsággal Márta

    VálaszTörlés
  2. Kedves Csillagosi! Köszönöm, hogy sok ember helyett-helyettem- is vállalod ezt a munkát.Gyors sikert nem remélve,sok törődést vállalva és csekélyke buzdításunkkal,aktív helyeslésünkkel kísérve mész az utadon.
    Köszönöm, hogy megosztod velünk tapasztalataidat,eredményeidet,észrevételeidet mindnyájunk okulására.Mariska

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy ismerhetlek benneteket és a támogatást is!

      Törlés
  3. Köszönjük, hogy ismerhetünk....a többit személyesen! ;-) Áldás!

    VálaszTörlés
  4. Szép vállalás...sok erőt az úton és jó EGÉSZ-séget hozzá:))

    VálaszTörlés
  5. Arról írsz, hogy sok olyan dolog vesz körül amiket legszívesebben nem is látnál de úgy érzed nem teheted meg, hogy becsukd a szemed mert tenni kell azért, hogy a vidék értékei ne vesszenek el teljesen. Erről egy blogon írsz amit "emberek tömegei" megnéztek és 227 követőd is van. Sok mindennel egyet értek, de szerintem nem csak a vidék értékeit kell megvédeni. Én az életem nagyobbik részét városban töltöttem, most vidéken élek és az a meggyőződésem, hogy az a jó ha az ember úgy tud vidéken élni, hogy a közelben van egy város ahova mondjuk fél óra alatt el lehet jutni és a városi értékeket is használhatja, igénybe veheti az ember.
    Írsz a blogon érdekes dolgokról, megmutatsz a világból egy csomó szép képet és hiányolod a közösségeket. Itt az interneten sikerült neked egy elég nagy közösséget összehozni, de nem tudom, hogy a faludban például tagja vagy e közösségeknek (civil szervezet, sport kör, dalkör...)
    Abban mindenképp igazad van, hogy akármilyen sok rossz dolgot lát az ember nem szabad feladni, mindig törekedni kell arra, hogy az ember saját maga legalább a közvetlen környezetében tegyen a jó dolgokért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy összefoglaltad. :-) Komolyabbra fordítva a szót, egyetértek véleményeddel, melyek árnyalják soraimat. Emberi értékekről van szó, melyek nem városiak vagy vidékiek. Én ez utóbbi szférán keresztül közvetítem őket, miközben magam is kétlaki életet élek falu és város között. A közösségek kérdése még összetettebb kérdés, a falun, gazdálkodással foglalkozó ember közösség nélkül csak nagyon nehezen maradna fenn...
      Igazából nagyon örülök a hozzászólásnak, mert olyan témákat vet fel, melyekről mihamarabb írni szeretnék, ezért köszönöm!

      Törlés
    2. Egyébiránt minden hozzászólást köszönök, becsülöm azokat, akik saját gondolataikkal hatnak rám és mindünkre... így épül a világ.

      Törlés
  6. Szép napot!

    ui.: Bocs ez előbb lemaradt :)

    VálaszTörlés
  7. Nekem személy szerint sokat segítettek a bejegyzéseid, a meglátásaid(amik sokban egyeznek az enyéimmel), abban hogy arra az útra merjek lépni, amit már régóta terveztünk a férjemmel.
    Nekünk (úgy tűnik) sikerült egy élő közösséget találnunk, ezért is döntöttünk új otthonunk mellett. Blogomon próbálom dokumentálni az utat, amelyen elindultunk, hátha segítek vele az utánunk jövőknek. Érdekes egyébként, hogy így elsőre úgy tűnik, hogy a "jöttmentekből", az egy gondolat mentén odaérkezőkből alakult ki ez a közösség.
    Bár nem régóta járunk oda (sajnos még nem ott élünk, ingázunk), lehet, hogy korai még bármit is leszűrni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó olvasni soraidat! Továbbra is csak biztatni tudlak... ez a jövő. Csak ez. Minden jót kívánok nektek és nagyon sok örömet az úton!

      Törlés
  8. Jó úton jársz, kedves Csillagosi! Csak így tovább!
    Réka Boldogszerről

    VálaszTörlés