Évforduló

Ismét a Körösparton vagyok, ott, ahol kicsivel több, mint egy éve elhatároztam, hogy útjára indítom a Faluhelyen Itthon és Másutt blogot és a hozzá kapcsolódó Facebook oldalt. Mi változott az elmúlt egy év alatt, merre tartok, erről adok most számot. 

Mindig is fontosnak tartottam a vidék, különösen a magyar vidék, magyar falu kérdését. Hosszú évek óta olyan dolgokat látok és élek meg ezen a téren, amit jobb szeretnék inkább nem látni, s róla tudomást nem venni. Ezt azonban nem tehetem meg, nem tudom megtenni. Változtatni szeretnék. Egyre inkább látszik, hogy  a falu, s azok a kultúrák, melyek egykor a falvakhoz kapcsolódtak már teljesen átalakultak, s a jelen kihívásait nem képesek megoldani. Nem azért, mert nem volna a közösségeknek kulturális modelljük, vagy ha úgy tetszik gyakorlatuk a problémák megoldására, hanem mert... mert nincsenek közösségek. De lassan-lassan olyan emberek sem, akik ismernék ezeket a kulturális "szabályozókat", akik átadhatnák a múlt üzenetét a jelennek, hogy tanuljunk belőle, hogy ne kövessük el évről-évre ugyanazokat a hibákat. 

Tavaly nyáron és ősszel számos bejegyzést láthattatok nálam. Itt a blogon és Facebook oldalon is olyan értékeket igyekeztem -sokszor veletek karöltve - összegyűjteni, melyeknek üzenetük van. Ezen üzenetek mentén járjuk utunkat, s élünk családommal. Igyekszünk teljes életet élni, s egy család teljessége legelőbb is befelé kell megvalósuljon, s ha ez már létező, akkor az szétsugározza üzenetét a világ minden tájára. Ehhez azonban előbb befelé kell figyelni, s most ezt éljük meg. A tavalyi nyár, a blogkezdet egyben útválasztás volt számunkra. Eldöntöttük, ezen az úton kívánunk járni, s feladatot vállalunk a magyar faluért és mindannyiunkért. A tavalyi év a tervezés éve volt, az idei év a megvalósításé... és erre bizony még hosszú-hosszú évek mennek majd el... de az maga az út az, ami igazán fontos. Hamarosan megláthatjátok ez első eredményeit ez évi munkánknak, láthatjátok mi az, mely a virtuális valóságot a térbe tükrözi és létezővé formálja. 

Az elmúlt hónapokban emberek tömegei érték el ezt az oldalt, s ez is mutatja, van értelme munkánknak... életünknek. Tudjátok a törzsi társadalmak legtöbbjében a munka kifejezés nem ismert. Élet van csak és mi ezzel jár az természetes. Az élet része az "egész"-ség, boldogság és létbiztonság megteremtése és fenntartása a lehető legmagasabb fokon...  milyen egyszerű is lehetne, igaz? Egyre többen keresik újra ezt a célt, ám az ide vezető úthoz szükségünk van kultúránkra... enélkül nem megy. 

Az idén egy filmsorozat forgatásába kezdtünk, melynek első részeit jövő tavasszal láthatjátok. A film információkat, azaz tudásokat, üzeneteket hordoz arról, hogyan tehetjük meg az első lépéseket valós utunk megtalálásához. Mert ez lesz a döntő... hogy meg merjük-e tenni, vagy továbbra is csak beszélünk róla, azonosulunk vele, de nem teszünk semmit sem. Tenni kell, ahogyan teszünk mi is.

Ha továbbra is úgy érzitek, hogy jó helyen vagytok itt a "Faluhelyen", akkor ne izguljatok, továbbra is lesznek bejegyzések, képek, gondolatok, érzések. Köszönöm, hogy eddig velem tartottatok és remélem így lesz ez még nagyon sokáig!

                                                                                                                             Barátsággal: Csillagosi