Húsvét helye az élő hagyományban

Húsvétját éli ma a teremtett világ és mi alig értünk az egészből valamit. Mi a húsvét?

Az öröklét ünnepe. A világmindenség első törvényének, a forrás törvényének ünnepe.  A teremtett világban minden élő anyag visszavágyik a teremtés forrásához. Minden testesült lélek visszatér a kiindulópontba. A húsvét nem más, mint a test (hús) önkéntes feláldozása az Atyának, (vagy atyai visszavétele), s a lélek átminősülése egy magasabb minőségbe.

A húsvét minden időben a Kos idejébe esik. (Legfeljebb 4 nappal nyúlhat át a Bika idejébe.) A Kos a testesülés ideje, a fizikai erő, az anyagi formát öltő energia megtestesítője. Mit látunk ekkor a természetben? A csupasz ágakon rügyek bújnak, s robbanásszerűen változnak bimbóvá, majd virággá, s levéllé. Szinte a semmiből jön létre az új test. Ez a test beindítja az életet, a virág ragyog, tündököl, illatozik, termékennyé válik, elindít egy új létezési formát, majd testét feláldozva elhullatja szirmát. Egy pillanatig úgy tűnik minden elveszett, ám kis idő múlva megjelenik a test helyén valami más, az élet gyümölcse, mely az életet táplálja tovább, s benne a mag, mely az új élet sarja.

 

Vagy elmondhatnánk ekképpen is: Jézus testet öltött Karácsony éjszakáján, s testében, lélekben, szellemben megerősödve virágba borította a világot. Húsvétkor testét áldozza, hogy „feltámadva” a szeretet gyümölcsét érlelhesse be pünkösdre. Ezt a folyamatot előző bejegyzéseimben lépésről-lépésre leírtam. Most álljunk meg itt, a testesülésnél, s a test visszavételénél, hiszen valljuk meg, melyikünknek volna mersze önként, szeretetből felajánlani „életét”, pontosabban testét, csak azért, hogy megmutassa, az élet örök, s ezáltal megváltson bennünket.

(Micsoda torzítás azt hirdetni, bűneinktől váltott meg Krisztus, miközben az ő megváltása a mi szabadságunk, az örök élet saját halálával és feltámadásával való bizonyítása. A félelem nélküli, szeretettel való élet a mi szabadságunk.)

Hosszasan lehetne sorolni, s értelmezni a húsvéti szokások jelentését, s ezek fontos részinformációkat hordoznának az ünnep egészére nézve, ám e helyütt egy magasabb szinten vizsgálódunk. Egy - húsvéttal kapcsolatban -  szokatlan kifejezést azonban meg kell említenünk.  Hagyományainkban ismerjük a vérszerződés fogalmát. Ezt épp úgy mint a honfoglalást, nem csupán fizikálisan, hanem szellemi síkon is megélhetjük, s bizony a teremtett világ működési rendje van jelen itt is. Anélkül, hogy megértenénk ennek lényegét, nem érthetjük meg húsvétot sem. Most jegyezzétek meg e fogalmat, hogy aztán később újra visszahozzuk, s kifejthessük, és térjünk át az ünnep menetére. Lássuk mi történik a húsvét előtti Nagyhéten. Ehhez az „archaikus népi imádságok” közül hívunk segítségül egyet, mely az Aranymiatyánk néven őrződött meg. Már a névadása is beszédes, de lássuk szövegét, melyben Jézus elmondja édesanyjának az előtte álló megpróbáltatásokat.

„Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit fogsz te tenni virágvasárnapján? Legkedvesebb anyám, neked mindjárt megmondom: én nagy király leszek, dicsőségesen bemegyek Jeruzsálembe, inteni és tanítani fogom a népet Atyám törvényére, és hirdetni fogom a megváltás új szövetségét.

Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mi leszesz te azon a szent Nagyhétfőn? Legkedvesebb anyám, azt én mindjárt megmondom neked: gyönge és beteg leszek, többé senki sem fog tisztelni, senki sem segít a templomhoz járni.

Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit teszel te azon a szent Nagykedden? Legkedvesebb anyám, én azt neked mindjárt megmondom. Szegény vándor leszek, és vándorolni fogok egyik városból a másikba, és éjjelenként nem fogom fáradt fejemet álomra lehajtani.

Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit mívelsz te azon a szent Nagyszerdán, és az egész Nagyhétben?

Legkedvesebb anyám, azt én neked mindjárt megmondom: fölmegyek az Olajfák szent hegyére, álom nem jövend szememre a nagy félelemnek miatta. Kísértetni fogok egyik bírótól a másikhoz, Annástól Kaifáshoz, Kaifástól Heródeshez és Heródestól Pilátushoz.

Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit mívelsz te azon a nagy és szent Zöldcsütörtökön?

Legkedvesebb anyám, én azt neked mindjárt megmondom: ama hamis Júdás el fog engem adni harminc ezüstpénzért.

Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit fogsz te mívelni Nagypénteken?

Legkedvesebb anyám, én azt neked mindjárt megmondom: föl leszek feszítve egy magas keresztfára, három rettentő vasszöggel kezeimen és lábaimon átverve. Odajön egy vitéz, lándzsával keresztüldöfi oldalamat, és abból vér és víz fog folyni. Atyám pedig küldeni fog két ápolót, úgymint Szent Jánost és (Armathiai) Józsefet, akik engem a gyászkeresztfáról levesznek. Te kedves anyám, rám fogsz nézni szent szemeiddel, megmosol engem szent könnyeiddel, és szent hajaddal fogod törölni véres testemet. Én pedig halva fogok feküdni a Szombat estvéjéig, mint aluvó kisded az ő bölcsőjében.

Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit fogsz te mívelni Nagyszombatom?

Legkedvesebb anyám, én azt neked mindjárt megmondom. Mély sírban fogok feküdni egész a húsvéti szent napig, mialatt le fogok szállani poklokra, az ott rám váró lelkeket kiszabadítandom. Feltámadva magammal viszem őket az én Atyám országába, bevégzett nagy munkám diadaljeléül. És az üdvösség öröméneke örökké fog zengeni az egek egeiben.”

 Most, hogy érezhetővé váljék ereje ennek az imádságnak, hallgassuk meg egy csángó kislány előadásában.

https://www.youtube.com/watch?v=ofR2Qctky8M

Ennek szövege:

Jézus a getszemáni kertben

fenn az olajok hegyikbe

térgyen állva imádkozik

piros vérrel izzadozik

Virágszombaton este

mária fiát kérdezte

jövő héten mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

Virágvasárnapján mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

akkor anyám király leszek

a jeruzsálemba bé mejek

Hát nagy hetfőn mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

akkor anyám beteg leszek

a templomba nem mehetek

Hát nagykedden mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

akkor anyám vándorolok

az utcákon le s fel járok

Nagyszeredán mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

akkor anyám hamis júdás

engem harminc pénzért elád

Nagycsütörtökön mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

anyám getszemáni kertben

felmegyek az olajok hegyikbe

Nagypénteken mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

akkor anyám egy keresztre

fel leszek én majd feszítve

Te a kereszt alatt leszel

szent kezedvel el nem érhetsz

szent kezedvel el nem érhetsz

szűz öledbe le nem tehetsz

Hát nagyszombaton mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz szenvedni

akkor anyám koporsómba

bészállok a gyászos síromba

Húsvét napján mit fogsz tenni

szent fiam mit fogsz művelni

akkor anyám feltámodak

mennyországba uralkadok

Húsvét után ötven napra

piros pünkösd hajnalára

elküldöm a vigasztalót

a fehér színű galambot

Pünkösd után nyolcvan napra

nagyboldogasszony napjára

felviszlek a mennyországba

a mennyei boldogságba

Szántai Lajosnak van egy nagyszerű elemzése erről az imádságról, melyben gyönyörűen igazolja, hogy mely napokhoz, mely bolygótulajdonságok tartoznak a magyar hitvilágban. Hiszen erről van itt szó, semmi másról, az életünket közvetlenül irányító hét bolygóminőségről, hiszen a földi testünkre semmi nincs nagyobb hatással, mint az ő viselkedésük. Sorba szedve hát: Vasárnap a Merkúr, hétfőn a Mars, kedden a Hold, szerdán a Nap, csütörtökön a Szaturnusz, pénteken a Vénusz, szombaton a Jupiter fog megjelenni.

Most térjünk vissza a magyarság első alapszerződéséhez. Hét „vezér” adja „vérét”, hogy jöjjön bármi, ők ettől fogva együtt fognak működni, s együttműködésük biztosítja minden magyar életét a Földön. Etelközben történik mindez. Étel-ital-közben…, étel-ital a kézben... egy vacsoránál. Azon a vacsorán, ahol utoljára vannak jelen, mint önálló egyének, vagyis az „utolsó vacsorán”. Talán meglepő azt állítani, hogy Jézus szkíta szertartásrend szerint készül az áldozatra. Bemutatja a kenyeret és a bort, s egyesíti a jelenlévőket, mintegy új szerződést kötve velük, a kupa fölött. 

,,Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan,
mert ez az én testem, mely értetek adatik.''

,,Vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan,
mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé.''

Kiknek a szövetsége az utolsó vacsora, ahol jelen van 12 apostol, s maga a Fiú? Az új szerződés a 12 állatövi jegy működési rendszerét lépteti működésbe, egy a Napúton rajta lévő, de a rendszeren mégis kívülálló személy által. Ismerünk ilyen csillagképet a Napúton? Hát persze hogy Nimród (Orion vagy Scytus, azaz Szkíta) csillagképe jöhet csak szóba, az egyik beavató csillagkép! Jézus Nimródként működött itt a Földön, nem messiásként. Nem egyetlen népet váltott meg, hanem az egész emberiséget. De ha már ide jutottunk tegyük helyre ezt a félreértelmezett mondatát:

„Ez a vér értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára.”

Itt a földön egyetlen főbűn van: az önmagunk számára való meg nem bocsátás. Nem tudunk olyan borzalmat művelni, ami után meg ne kellene bocsássunk önmagunknak, s ennek egyetlen oka van: aki nem tud még magának sem megbocsátani, abban nincs szeretet. Akiben nincs szeretet, annak számára nincs kegyelem. Jézus megváltása a szabad és örök életet hozta el, a szeretettel teli életet.

Aki megérti a húsvét üzenetét, az többé nem fél semmitől. Aki magyarként megérti Jézus tetteinek üzenetét, az nem aggódik többé semmiért, csupán elkezd végre élni… s követi Nimródot.

Isten segítsen!