Egy kis munka

Immár hónapok óta szinte minden nap barkácsolok, falazok, vakolok, burkolok, egy szó mint száz, építek. Az igazság az, hogy imádom az efféle munkát és úgy gondoltam, közelebb hozom most hozzátok is. Egyelőre még nem mutatom meg, min dolgozom, de hamarosan eljön annak is az ideje. Ellenben mutatok egy olyan kültéri falburkolatot, amelyen elsőre bizony meghökkentem. Íme:

Gondolnátok, hogy ez a hatalmas kőház valójában nem is kőház? Bizony, ez az épület téglablokkból készült és bár több száz évesnek tűnik, az igazság az, hogy még pár éves sincs. De lássuk a részleteket:

Egész természetes hatású ez a műkő, ha nem tudnám, hogy mű, azt mondanám, hogy mészkőből faragták.

Mindenre van megoldás, így valóban olyan, mintha jókora kődarabokból volna az ablaknyílás kirakva.

Az ablakpárkány gyönyörűen illik a falhoz.

Normál esetben azt  mondanám, hogy a szép kőfalhoz nem kell vízimérték, ahhoz szem kell és végtelen türelem. Ez esetben azonban megértem ezen eszköz használatát. 

A homokszínű fugát visszakaparják a régies és természetes hatás végett. 

Ez a szintezés azért mégis túlzás... 

Íme a végeredmény. Megmondanátok róla, hogy nem eredeti?

Képek forrása

 Mutatok két ellenpéldát, amivel tele vannak falvaink:

Ne vessetek meg érte, de számomra az ilyen burkolat egy falusi házon egyszerűen jellegtelen. Hiába igazi kő, de természetességét ezzel az össze-vissza forgatással teljesen elveszti. Valahol olvastam, hogy ma már nem is "divat". Erről nekem mindig az volt a véleményem, hogy ami természetesen szép, ami jólesik a szemnek az örök divat. Ez nem az. Most egy másfajta kőburkolat a "divat":

Ez bizonyos helyeken még tetszik is, azonban öreg házak lábazataként, vagy kőfal imitálására nem alkalmas. Egyszerűen mesterkélt, nincs benne semmi természetesség. Egy régi kőfal így néz ki:

Ezzel a képpel zárom bejegyzésem, úgy vélem erre a hatásra és minőségre kellene törekednünk, hogy felül tudjunk emelkedni a divat kérdésén. A fal túlfelén lévő öreg almafa kettérepesztette, talán ettől olyan csodás, olyan élő. Nyugtatja az emberi szemet, hiszen tudat alatt talán érzi mindenki e fa láttán az élet erejét, mely kőfalakat szakíthat szét, ha hagyjuk...